Kezdjük először a motivációval. Gondoljunk arra, hogy a komposztálás segítségével csökkenthető a háztartási hulladék mennyisége, ezáltal pedig a szemétdíj is, ami egy társasház esetében éves szinten több tízezer forint megtakarítást jelenthet. Ebben a cikkben konkrétan leírják, hogy egy negyvenlakásos, kilencemeletes épületben, ahol közel hetvenen laknak, a program elindulásakor 4 darab 240 literes kukával rendelkeztek, amelyek éves díja megközelítette a hétszázezer forintot. A program harmadik évére ennek a feléből is kijöttek. Mivel a legtöbb embert gazdasági okokkal lehet meggyőzni, ezért célszerű ezt végiggondolnunk először. Természetesen előfordul, hogy mi egyénileg, csak a saját lakásunk zöldhulladékát komposztánánk. Ekkor a gazdasági megtakarítás nem olyan látványos, de környezeti annál inkább.

Tévesen elterjedt nézet, hogy a komposztáláshoz kert és sok hely kell. Bőven elég egy terasz vagy erkély is. A házi komposztálást olyan ládában vagy tartályban célszerű végezni, ahol a bomló anyagok megfelelő oxigén-ellátást kaphatnak, oxigén hiányában ugyanis nem bomlás, hanem rothadás megy végbe. Fontos még a komposzt nedvességtartalma is, mivel ha nincs elegendő víz, a mikroorganizmusok a kiszáradástól tartva betokozódnak, és nem végzik el a munkát rendesen. A ládákat szépen rétegezve kell feltölteni a szerves hulladékokkal, lehetőség szerint a különböző anyagokat vegyítve. Erre azért van szükség, mert különböző idő kell például a banánhéj és a faág lebomlásához, de az anyagok összekeverésével az oszlás folyamatos lesz az egész ládában. A komposzt a bomlás során folyamatosan hőt termel, ezért tavasszal és ősszel célszerű két-háromszor átforgatni a halmot, így a nedvesebb és szárazabb, illetve a szénben (gallyak, avar, fűrészpor) és a nitrogénben (fű, zöldséghéj, egyéb konyhai hulladék) dúsabb anyagok összekeveredhetnek.

A ládába kerülhetnek kerti és konyhai zöldjavak. A levágott füvet frissen és szárítva is komposztálhatjuk, a gallyakat aprítsuk fel, nagyobb mennyiségű avart viszont ne tegyünk a ládába! Mehet viszont bele növényevő állatok ürüléke, forgács, fahamu és szalma is. A háztartási zöldhulladékok közül komposztálható: zöldségek és gyümölcsök szára, héja, magjai aprítva; olajos magvak és héjuk aprítva; kávé, tea, fűszer- és gyógynövények; tojáshéj apróra törve; vágott virágok és szobanövények levelei; festetlen, fehérítetlen, natúr papír (pl. vécépapír-guriga, tojástartó, hullámpapír); haj, köröm, toll, szőr.

A hús- és csontdarabok odavonzhatják a kóbor állatokat, a záptojás és a húsevő állatok ürüléke a fertőzést terjesztő legyeket. Nem kerülhet a komposztba állati tetem és cigarettacsikk sem, továbbá festett papír, fém, üveg vagy műanyag. Szintén nincs helye a komposztban a gyógyszereknek, ruhaneműknek, vegyszereknek és egyéb veszélyes hulladékoknak (pl. festékek, olajok, elemek, spray-flakonok stb.).